Nem tudod mikor mit szeretne a babád?
- Azt érzed, hogy nem tudod megnyugtatni?
- Nem tudsz neki segíteni?
- Félsz, hogy sérülni fog és nem tud jól fejlődni így?
Az anya-baba kapcsolat és az összehangoltság kulcsfontosságú a csecsemők érzelmi fejlődésében.
Egy kutatás során azt vizsgálták, hogyan reagálnak a babák az élő és az előre felvett anyai interakciókra. A kísérlet során a babák élő videókapcsolatban kommunikáltak édesanyjukkal, majd egy korábban rögzített anyai viselkedést vetítettek vissza nekik. Az eredmények azt mutatták, hogy a csecsemők élő interakciók során sokkal többet nézték az anyjukat, míg a felvétel visszajátszásakor gyorsan elveszítették érdeklődésüket, és nyugtalanná váltak. Ez arra utal, hogy már nagyon fiatal korban képesek felismerni a valódi összehangoltságot és annak hiányát.
Az attunement, vagyis az összehangoltság azt jelenti, hogy az anya ráhangolódik a gyermek érzelmi állapotára, és megfelelően reagál rá.
Ez nem csupán az érzelmek tükrözését jelenti, hanem azt is, hogy az anya egyensúlyt teremt: felismeri a gyermek érzéseit, de biztonságot és megnyugvást is ad neki. Egy síró csecsemő mellett az ösztönös reakciónk az együttérzés, az a bizonyos „awww” érzés, amellyel jelezzük, hogy megértjük a fájdalmát. De ha mi is teljesen átadjuk magunkat a gyermek szomorúságának, akkor nem tudunk neki segíteni. Az igazi összehangoltság magában hordozza azt az alapvető belső tudást is, hogy a nehéz pillanatok elmúlnak, és minden rendben lesz.
Sok anya küzd azzal, hogy mindig ilyen stabil jelenlétet biztosítson a gyermeke számára.
Az élethelyzetek, a kimerültség és a támogatás hiánya gyakran meggátolják ezt. Nagyon sokan fordulnak hozzám, pont azért, mert értik, hogy mennyire hat a stresszük a babára vagy nagyobb gyerekükre. Gyakran érzünk szülőként szégyent és elszigetelődést, mert türelmetlenek vagyunk a gyerekünkkel. Pontosan ennek az összehangoltságnak a hiánya fáj, érezzük mi is és belül tudjuk, hogy ez negatívan hat a gyerekünkre. De nem tudunk mit tenni, mert nincs támaszunk, támogatásunk, egyedül visszük a babázást heti hét nap, napi 24 órában, szünet nélkül. Elkerülhetetlen, hogy kiégünk és elveszítjük a kapacitást az összehangoltságra. Esetleg azért is, mert gyerekként mi se tapasztaltuk meg ezt a fajta ránk hangolt támogatást és együttlétet.
Ilyen helyzetekben az önegyüttérzés egy nagyon hatékony eszköztár lehet
Az együttérzés segítségével ki lehet jönni ezekből a nehéz pillanatokból és megtalálni belső egyensúlyunkat. Ezekben a percekben nem a babáddal vagy a gyerekeddel tudsz foglalkozni, hanem saját magaddal. És ennek a végén a babád is élvezi gyümölcsét. Amikor az anya önmagával együttérző, megértő és elfogadó tud lenni, azzal nemcsak magának, hanem a gyermekének is stabilabb érzelmi hátteret biztosít. Az önegyüttérzés tehát nem önzőség, hanem az egyik legfontosabb eszköz ahhoz, hogy valóban jelen tudjunk lenni a gyermekünk számára.